Három héttel később Arthas kikötött Northrend ismerős partjain és váratlanul Kael’Thas vezette, királyságuk pusztulása miatt bosszúra éhes vérelfek gyűrűjében találta magát. Arthast megmentette a nagy Crypt lord Anub’arak, Azjol-Nerub régebbi királya. Kael'Thas figyelmeztette, hogy habár az előre küldött felderítőcsoport elesett, főseregük nem lesz ennyire könnyen legyőzhető, de teleportáljon el biztonságosabb helyre.
Arthas aggódott hogy igaza lehet és soha nem érik el Icecrown-t Illidan előtt, de Anub’arak máshogy gondolta. Felvetette hogy behatolhatnának Azjol-Nerub szétzúzott királyságába és földalatti folyosókat használva megelőzhetik Illidant a gleccsereken. Nem látva más lehetőséget, Arthas beleegyezett.
Anub’arak ajánlotta, hogy támadják meg az ősi kék sárkány, Malygos szolgája, Sapphiron hordáját és szereljék fel magukat a sárkány kincseivel. Nem csak megölték a sárkányt, de Arthas megmaradt erejének segítségével feltámasztotta Sapphiront egy erős fagysárkány formájában.
Versenyben a Fagyott Trónért
Amikor elérték Azjol-Nerub kapuit, Arthas törpök kereszttüzében találta magát, felfedve hogy ők Muradin követői, akik vezérük halála után itt maradtak. Most Muradin alárendeltje, Baelgun vezette őket. Arthas nem csak Baelgun törpjein, de Nerubian túlélőkön is keresztülharcolta magát, ahogy behatolt a megtört Pók Királyságba. Anub’arak segítsége felbecsülhetetlennek bizonyult, mivel ki tudott küszöbölni olyan csapdákat, amik egyébként Arthas ittlétét végzetesen megrövidítették volna.
Amikor Arthas szembekerült Baelgunnal, a törp figyelmeztette, hogy a változékony föld szabadon engedett egy ősi gonoszt a királyság mélyéről. Ahogy Arthas és Anub’arak mélyebbre hatoltak a királyságban, a gonosz láthatóvá vált – az Arctalanok, egy erős, gonosz faj, amik eddig csak legendákban léteztek. Arthasnak és Anub’araknak sikerült legyőzni a hihetetlenül erősElfeledettet is.
Ahogy a Felső Királyság felé haladtak, egy földrengés beomlasztotta az átjáró egy részét, elválasztva Anub’arakot Arthastól. A fiatal királynak az eszére kellett támaszkodnia, hogy átjusson a számos ijesztő csapdán mielőtt Anub’arakkal ismét találkozott volna. Miután újra egyesültek a Crypt Lord gratulált a fiatal Halál Lovagnak mondván hogy most már érthető miért döntött Ner'zhul mellette. Ahogy kimásztak Nerubból, a Lich Király még egyszer kapcsolatba lépett Arthassal, megmagyarázva, hogy veszíti el az erejét, mert a Fagyott Trón megrepedt és energia szivárog belőle kifelé. Ner’zhul feltöltötte Arthas erőit, tudván, hogy szüksége lesz rájuk a közelgő csatában.
Amikor végül elérték a felszínt, azonnal versenyre kellett kelniük Illidan erőivel. Vashj nagái és Kael vérelfei vártak ott és küzdöttek meg Arthas seregével. Arthas, Anub’arak segítségével keresztülverekedte magát az ellenséges csapatokon, és mágikusan aktiválta a gleccser körül található négy Jégkorona Obeliszket a gleccser körül, kinyitva ezzel a Fagyott Trónhoz vezető kapukat. Azonban Illidan már várt rá.
Egy rövid, de heves csata során Illidan figyelmetlenül védelem nélkül hagyta magát, és Arthas kihasználva ezt, Frostmourne-nal felhasította a démonvadász mellkasát. Illidan összeesett a hóban miközben Arthas Icecrown kapui felé fordult.
Arthas belépett a gleccser üregébe és megpillantott egy jégbe zárt, kanyargó tornyot. Ahogy végzete felé lépkedett felfelé a lépcsőkön, elméjét elárasztotta azoknak a hangja, akiket elhagyott. Hallotta Muradin Bronzebeard, Uther és Jainaszólongatását, de nem figyelt rájuk, csak mászott tovább. Végül elérte a torony csúcsát és maga előtt látott egy jégtömböt. Benne egy páncélöltözet volt, úgy elhelyezve, mintha egy masszív trónon ülne. Már csak egy hang beszélt hozzá – Ner’zhulreszelős suttogása:
Add vissza a pengét…teljesítsd be a kört…engedj ki ebből a börtönből!
Egy hatalmas kiáltással Arthas nekifeszítette Frostmournet a Lich King jeges börtönének, és egy kísérteties sikollyal a Fagyott Trón felrobbant, kristálydarabokat szórva szét a padlón. Lábánál Ner’zhul tüskés sisakjával, Arthas előrehajolt, felvette, és a fejére tette az elképzelhetetlenül erőteljes ereklyét.
"Most,” visszhangzott Ner’zhul hangja az elméjében, "egyek vagyunk!”
Abban a pillanatban Ner’zhul és Arthas lelke egyesült egy hatalmas létformába, ahogy a Lich Király mindigis tervezte. Arthas mint önálló élet megszűnt létezni, most már egyik fele Azeroth valaha ismert egyik legerősebb entitásának. Ezzel Icecrown külső fala szétesett, és csak a torony maradt meg. Az új Lich Király csendesen ül a szétzúzott trónon, új királyságát szemlélve, mint egy szobor, és egyre csak vár…
